Informatika

Állatok

Óraimunka
A tudomány mai állása szerint legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki.A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, amely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Valid HTML4 Valid CSS állatvilag.com, szivacsok
  1. szivacsok
  2. csalánozók
  3. laposférgek
leírás
Egysejtűek osztálya prokarióták
papucsállatkákbaktériumok
A rozmár az északi-sark körüli területeken van elterjedve. Melegvérű, szárazföldi állat, mely réges-régen tengerlakóvá változott. Kedveli a sekély vizeket. Élete nagy részét a vízben tölti és szeret az úszó jégtáblákon pihenni. Néhányuk akár 3000 km-t is képes vándorolni ilyen módon. A rozmár bőre 3 cm vastag és kb. 10 mm hosszú szőr borítja. Színe barna, az idősebb egyéneké szürke Egy átlagos hím 2,5-3,6 méter, de elérheti a 4,5 méter hosszúságot is. Súlya 800 és 1600 kg között van, de akad több, mint egy tonnás is. Egy átlagos nőstény testhossza 282-338 cm, súlya pedig 800 kg körül van.